Így már csak egy kérdés marad:
Milyen vastag legyen a homlokzati hőszigetelő lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?A SZIGETELŐKÉPESSÉG MÉRTÉKE (U, W/m2K)
Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete egy másodperc alatt mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a levegő hőmérsékletkülönbsége. Ha falunk U értéke, azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K – ami egy B30-as falazatnak felel meg –, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 W teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót” a fűtési rendszeren keresztül többnyire gázzal tápláljuk.
Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor
14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!
Javasolt hőszigetelési vastagság
Míg a mai magyar építési gyakorlatban az 5–6 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 9 cm, Szlovákiában pedig 10 cm a homlokzati hőszigetelés energiatakarékossággal kapcsolatos előírásokat kielégítő minimális vastagsága. A fűtési költségekkel takarékoskodni kívánók számára Magyarországon a ma járatosnál lényegesen vastagabb, a táblázatban megadott hőszigetelés vastagságokat célszerű alkalmazni.
Vizsgáljuk meg, miért?
Szerkezet |
Javasolt érték |
|
Vastagság (cm) |
U (W/m2K) |
|
Vasbeton |
12 |
0,30 |
Mészhomok tégla |
12 |
0,29 |
Kisméretű tömör tégla, Kevéslyukú tégla, B 30 |
12 |
0,27 |
UNIFORM 13/19 |
10 |
0,29 |
Rába 25 |
10 |
0,30 |
Proton 45/19 |
10 |
0,27 |
30 cm nút-féderes |
7 |
0,28 |
38 cm nút-féderes |
6 |
0,29 |
Mennyi lehet a többletmegtakarítás?
A javasolt hőszigetelés vastagságok alkalmazása esetén jelentős többletmegtakarítás érhető el.
A számításokat a példaként választott átlagos méretű, 150 m2 falfelületű, gyenge hőszigetelő képességű falazóanyagból (pl. B30) készült családi házra elvégezve a táblázatban látható eredményt kapjuk.
AT-H80 vastagsága (cm) |
U (W/m2K) |
Gázfogyasztás 1 m2 homlokzati felületre vetítve (m3) |
Többletmegtakarítás |
||
Gáz (m3) |
% |
Ft/év
|
|||
6 8 10 12 |
0,45 0,37 0,31 0,27 |
4,5 3,7 3,1 2,7 |
- 120 210 270 |
- 16 31 40 |
- 12.000 21.000 27.000 |
Mikor térül meg a plusz hőszigetelés?
Bár a hőszigetelésnek komoly, pénzben nem mérhető előnyei is vannak, mégis, mindig felmerül a kérdés: mikor térül ez meg nekem?
Ez most egyszerűen meghatározható. A 2, 4, illetve 6 cm plusz hőszigetelés költségét a mai általános kereskedői árak alapján számoltuk. Mivel a hőszigetelő rendszer költségeinek döntő többsége – ragasztótapasz, üvegháló, alapozó, vakolat, állványozás,
kivitelezés – a hőszigetelés vastagságától független, a megtérülési idő számításánál csak a plusz hőszigetelés költségeivel kell kalkulálnunk.
A következő táblázatban az előbbi, átlagos méretű, 150 m2 falfelületű családi házra vonatkozó adatok szerepelnek.
AT-H80 vastagság (cm) |
Többletköltség (Ft) |
Megtakarítás (Ft/év) |
Megtérülés (év) |
8 |
35.100 |
12.000 |
2,9 |
10 |
76.350 |
21.000 |
3,6 |
12 |
115.650 |
27.000 |
4,3 |
Jól látható, hogy a plusz hőszigetelés igen rövid idő – 3–4 év – alatt megtérül! Egy jó minőségű anyagokból, jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer 25–30 évig is szolgálja a ház lakóit.
A megtérülés éveit követően a plusz hőszigetelés tiszta hasznot – 12 cm vastagság esetén 27 000 Ft-ot – termel. Látható, hogy a vastagabb hőszigeteléssel – 5–6 cm plusz – 30–40%-kal többet, évi 21 000–27 000 forintot takaríthatunk meg a fűtési költségekből.
Forrás: Építés Spektrum