Mennyit takaríthatunk meg a fűtésszámlán megfelelő hőszigeteléssel?
A rezsit általában fix és kiiktathatatlan kiadásként kezeljük, és úgy gondoljuk, legfeljebb azzal spórolhatunk rajta, ha mindig lekapcsoljuk a villanyt, ha épp nem használjuk, nem folyatjuk a vizet fürdés vagy mosogatás közben, vagy lejjebb tekerjük a fűtést, és inkább felveszünk még egy pulóvert, hogy ne fázzunk. Pedig a közműszámlákon való spórolásnak vannak sokkal egyszerűbb és hatásosabb módszerei is. Akár most építkezünk, akár egy régi építésű házban lakunk, a megfelelő hőszigetelő rendszer kialakításával rengeteg energiát, és így pénzt spórolhatunk, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésével környezetünket is óvjuk.
Hol szökik el a hő?
Az épületek hőveszteségének harminc százaléka a falon, huszonöt százaléka a tetőn, további huszonöt százaléka az ablakokon, tizenöt százaléka a födémeken, a maradék öt százalék pedig a kéményen keresztül távozik. Tehát a homlokzatszigetelés önmagában nem elegendő, teljes körű átalakításra van szükség: a falak mellett szigetelni kell a tetőt és a födémeket is, illetve korszerű nyílászárókat beépíteni.
A homlokzatszigeteléssel elérhető megtakarítás
Egy átlagos, B30-as téglából épült, nem hőszigetelt ház hőátbocsátási tényezője, azaz U-értéke 1,3 W/m2K. Ha évi fűtési költségként háromszázezer forinttal számolunk (havi húsz-harmincezer forint), és ennek harminc százaléka távozik a falakon keresztül, kilencvenezer forintnyi értékben az utcát fűtjük (és most a tetőn, a födémeken stb. távozó melegről még nem is beszéltünk). Ha gondoskodunk a homlokzatszigetelésről, és a falazóelemekre egy nyolc centiméter vastag szigetelőréteget helyezünk, 0,5 W/m2K-es hőátbocsátási tényezővel a fűtési veszteség már csak harmincnégyezer forint körüli összegre tehető. Így egy évben máris majdnem hatvanezer forintot spórolhatunk csak a homlokzat szigetelésével. Rosszul hőszigetelő, 1,2 W/m2K-nél magasabb hőátbocsátási tényezővel rendelkező falazatok esetében az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt térül meg.
Milyen anyagokkal érdemes hőszigetelni?
A három leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás a hungarocell (EPS ill. polisztirol) hőszigetelő lap, a lábazati szigetelő lap és a kőzetgyapot hőszigetelő lap használata.
• Hungarocell
Az expandált polisztirol, azaz hungarocell vagy EPS lapokat fehér színű hungarocell golyók összepréselésével gyártják. Hőszigetelésre az 1 x 0,5 m-es, 8-15 cm vastag lapok a legalkalmasabbak. A hungarocell lapokon színes csíkok jelzik annak felhasználhatóságát. A piros csíkkal ellátott lapok (EPS80) például homlokzatszigetelésre használhatók, előnyük pedig, hogy gyártás után két hónapig a gyárban pihentetik őket, megvárva, amíg a természetes zsugorodás végbemegy. Így felhasználás után, a falba építve a lapok már nem zsugorodnak tovább, mérettartóak maradnak. A sárga csíkkal ellátott hungarocell lapok feladata a járófelületek hőszigetelésének biztosítása. Ez az anyagot nevezik a köznyelvben lépésálló (EPS100) szigetelő lapnak.
Bővebben a hungarocell szigetelőanyagok használatáról.
• Lábazati szigetelő lap
Az extrudált polisztirol, azaz XPS lap egy kemény, remek vízzáró tulajdonságokkal rendelkező, zöld, kék vagy sárga színű építőanyag. Elsősorban épületek lábazata, pincék fala, illetve padlók hőszigeteléséhez használják. A lapok mérete általában 125 x 60 x 2-20 cm. A lábazati szigetelő lapok keménysége kétszer-háromszor nagyobb a hungarocell lapokénál. Előnye, hogy minimális mennyiségű vizet vesz fel.
Bővebben a lábazati szigetelőlap (XPS) használatáról.
• Kőzetgyapot hőszigetelő lap
A kőzetgyapot egy barna vagy szürke színű, vulkanikus kőzetből, bazaltból készült szálas anyag. Elsősorban homlokzatok, tetők, födémek és padlók szigeteléséhez használják. A kőzetgyapot lap előnyei közé tartozik, hogy remek hangszigetelő, vízzáró, illetve nem éghető.
Bővebben a kőzetgyapot hőszigetelőlap használatáról.
